A koronaor masodik tevedese

1919 áprilisának végén Budapesten az emberek már feladták a normális életnek még a látszatát is. A városban a tanácskormány tevékenységének köszönhetõen eluralkodott a káosz, alig van ennivaló, a múltnál csak a jövõ bizonytalanabb. Ez az egész felfordulás azonban nem különösebben érinti Wertheimer Miklós leszerelt fõhadnagyot, aki a spanyolnáthából felgyógyulván aggasztó híreket hall a Szent Koronáról. Olyan híreket, amelyek félelemmel töltik el õt, akár az olasz tüzérségi sortûz a fronton.
A Wertheimerekrõl mindenki tudja, hogy a Szent Korona adósai, ezért Miklós mindent megtesz, hogy a korona utolsó õrét meggyõzze: képes elhárítani a koronára és az országra leselkedõ veszedelmet. Vakmerõ tervének végrehajtásában testvérére, Lajos és barátai segítségét kéri. A két Wertheimer látja, hogy egyetlen esélyük az azonnali cselekvés, és akcióba lendülnek. Miklós feleségét és két kicsi fiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendõrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervízre szoruló repülõgépekkel mentse meg a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott - azokat leszámítva, akik a legszörnyûbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek.