Fridenyi bankja

Acsády Ignác regénye sajátos karriertörténet. Egy bankház fergeteges gyorsaságú kiterebélyesedésének és viharos bukásának története. A témaválasztás fordulatos, gyors iramú cselekménysort követelt meg. Acsády a regény egy-egy fordulata révén a legkülönbözõbb színhelyekre vezet el bennünket. Elénk varázsolja a képviselõház belsõ világát, a kormánypárti klubban ügyeskedõ képviselõket, a rideg hatalmú Kékessy miniszterelnököt, akinek gondolkozása és magatartása mögött nem nehéz felismerni Tisza Kálmán szikár alakját.

A regény figurái bizalmas tárgyalásokon nagyra törõ pénzügyi manõverek kigondolásában vesznek részt, és az elhatározások kivitelezésében semmi eszköztõl sem riadnak vissza. Ha a körülmények úgy hozzák, akkor a szeretõk budoárján keresztül lelik meg a célok eléréséhez vezetõ utat, más esetben viszont a politikai kapcsolatok révén még a miniszterelnök szavát is igénybe veszik a kiszemelt képviselõ megnyeréséhez. A sajtó hatalmát felhasználva befolyásolják a gazdasági életet, és ha a bankház érdekei úgy kívánják, akkor megfizetett újságírók cikkein keresztül gyakorolnak nyomást a kormányra, a bankház igazgatósági tagjai pedig, akiknek többsége parlamenti képviselõ, a sajtó által elõkészített hangulatot belpolitikai válsággá képesek felkorbácsolni. Otthonosan mozognak a szalonok fényes termeiben, alakítják-formálják gazdasági hatalmukat, és e helyeken szövik szerelmi kalandjaik könnyû hálóját is. Együtt sétálunk a regénybeli figurákkal a nyüzsgõ Váci utcán, a fényes korzón, eljutunk a sikamlós mûsoráról híres kabaréba, a szerkesztõségek zsibongó szobáiba, a kávéházak füstös termeibe.

A regény alakjai között a korabeli társadalom széles skálája található meg: a családi név fényét kamatoztató bárók és a pénzügyi hatalmasságok, a szalonok szerencselovagjai és az elszegényedett dzsentri családok fiai, nemzetközi pénzmágnások és kisstílû uzsorások, tudósok és félvilági nõk, újságírók, képviselõk, kiábrándultak és reménykedõk. (Rejtõ István)
A történet - bár száz évvel korábban íródott - játszódhatna ma is. A karakterek ugyanazok, a kocsi is. A különbség talán annyi, hogy küldönc helyett mobiltelefon van és a kocsit nem ló húzza, hanem robbanómotor hajtja. Ám a becsvágy, személyes motiváció akár napjaink figuráiból is gerjedhetne. Ezért különös élmény Acsády Ignác regénye: magunkra ismerünk, itt a XXI. században egy olyan világ részeként, amit régen eltemetett a történelem süllyesztõje.