A kulisszak titkai

Elhatároztam, hogy színész leszek Minden ember életében elérkezik az az ido, mikor ugy érzi, hogy színésznek született. Valami benso hang azt súgja neki, hogy o a várvavárt nagy muvész, aki egy napon még izgalomba fogja hozni az egész világot. És ekkor ég a vágytól, hogy megmutassa az embereknek, hogyan is kell ezt csinálni. És attól a vágytól is ég, hogy hetenként háromszáz angol font gázsit keressen. Az ilyesmi rendszerint akkor motoszkál az emberben, mikor körülbelül tizenkilenc éves és igy tart egészen husz éves koráig. O persze az elején nem tudja, hogy csak eddig fog tartani. Szentül hiszi, hogy o csupa inspiráció, hogy bizonyos ünnepies hivó szó zeng benne, amelyre csúnya dolog volna nem hallgatni. És ha azt kell látnia, hogy némi akadály áll útjában, mikor azonnal Hamletként óhajt megjelenni London színházi negyedének valamelyik legelokelobb muintézetében, ugy érzi magát, mint a szárazra vetett hal.