A Voros Eva

Henry Rider Haggard talán a legolvasottabb és legnépszerûbb képviselõje a szórakoztató irodalomnak. A mese és a mesélés szeretete szól benne és még valami: Afrika imádata. Bár Angliában született (1856), kora ifjúságában Afrikába került, ahol letelepedett és ahol regényeinek legtöbbjét játszatta. Csapongó fantáziája káprázatosan ügyes mesebonyolító készsége és pompás stílusa már elsõ nagy mûve után megszerezte neki a sikert, amely élete végéig hû maradt hozzá. De nemcsak az angol olvasótábor elismerése jutott osztályrészéül, ?Salamon király kincse? címû nagy regénye meghódította az összes kultúrországokat. Ugyanígy a búr háborúban játszó ?Jess" valamint a tibeti hátterû ?Ayesha? is. A "Gyöngyhajadon" címû regénye nagy sikert aratott a Világhírû Regények sorozatában. A legsikerültebb regénye mégis ?A vörös Éva", amelyet ebben a kötetben talál az olvasó. Valamennyi mûve között ez jelent meg a legtöbb európai nyelven és ez fogyott a legnagyobb példány számban. Hogy világsikere indokolt, azt most majd ?a magyar közönség is megerõsíti a maga ítéletével. Írta egykor a regény hazai megjelenése idején, bõ 70 évvel ezelõtt az akkori kiadó. A mû élvezeti értékét növeli, hogy ebben a regényben fordítója, Zigány Árpád is remekel: érezhetõ, hogy kedveli hõseit, és olyan pazar magyar nyelven mesél, hogy mit sem veszünk észre a közben eltelt hetven év nyelvi változásaiból. Mert a cselekmény valóban magával ragadó. A XIV. századi Európa legfontosabb országait, így Angliát, Franciaországot, Velencét színpadául állítja történetének Haggard, s a szerelmes férfi, a hõs Hugo de Cressi megpróbáltatások árán tör a siker, a felemelkedés, és egykor elrabolt szerelme, a vörös Éva felé. Hamisítatlan és élvezetes középkori lovag- és szerelmesregényt olvashat a nyájas olvasó, melynek sodró lendülete a XXI. századot idézi.