Egy bunos siralmai

VIII. Henrik napjai meg vannak számlálva, és udvartartásában egy gyújtó hatású kézirat kelt elfojthatatlan ellentéteket.

1546 nyarán VIII. Henriket már kínzó fájdalmak gyötrik – a királynak legfeljebb hónapjai lehetnek hátra. Udvarában a katolikus hitelveket valló és a vallási reformokkal rokonszenvezo tanácsosok között mindenre elszánt harc bontakozik ki a hatalomért. Miközben London utcáin hajtóvadászat folyik az eretnekek után, és a vallási radikálisok máglyahalált halnak hitükért, a katolikus udvaroncok csoportja megpróbálja megbuktatni Henrik hatodik feleségét – és Matthew Shardlake régi pártfogóját – Parr Katalint.

Bár Shardlake-et még mindig kísérti az egy évvel korábbi halálos veszedelem emléke, azonnal a tettek mezejére lép, amikor a kétsegbeesett királyné a Whitehall palotába hívja, és a segítségét kéri egy veszélyes kézirat felkutatásában. A királyné írása, az Egy bunös siralmai olyannyira radikális eszméket fogalmaz meg, hogy ha a király kezébe kerül, az Katalin és a vele rokonszenvezok bukásához vezethet. Mivel a királyné minden lépését árgus szemmel figyelik ellenségei, Katalin titokban írta meg könyvét, és azt lakosztálya egyik ládájában elzárva orizte, ám a kéziratnak megmagyarázhatatlan módon nyoma veszett. Csak egyetlen lapja került elo: egy meggyilkolt londoni nyomdász szorongatja markában.

A nyomozás során Shardlake bejárja a londoni sikátorokban megbúvó nyomdákat, és korábbi fogadalmát felrúgva, a királyi udvar sötét ármánykodásainak útvesztoibe is betéved hu segédjével, Jack Barakkal. A hatalom és az ambíció labirintusában a protestáns barátok éppolyan veszélyesnek bizonyulhatnak, mint a katolikus ellenségek – C.J. Sansom hatodik Shardlake-regényében az eddigi legnagyobb és legrészletgazdagabb képet tárja az olvasó elé az angol királyságról, a tole megszokott, letehetetlen stílusban.