A zord apa, avagy a Werner-lány hiteles története

A szerző 50. születésnapja alkalmából újra megjelenik. Maga a cím is csapda. A zord apa nem apa, a lány nem Werner-lány, s a történet nem hiteles, még ha Micike képeslapjait és a történet magyarázatát csatolja is a szerző mintegy az elbeszélés hitelesítéseképpen. Nem tudjuk meg a neveket, csak az álneveket; ahogy Turi Tímea fogalmazta a Beszélőben: Darvasinál az igazi név mindig titok. Volt annak idején helye, még kontextusa is e kisregénynek A Kleofás-képregény történetei között, ahol eredetileg megjelent – de az &quo;igazi neve” így sejthető csak, hogy kiemelten, külön, mintegy születésnapi ajándékként vehető kézbe ez a kis irodalmi ékszer. Számomra az igazi neve: a mesterjegy. Egy író maradéktalan nagykorúságának mesterjegye, ahol már minden tanítványiság, vendégszöveg és tisztelgés önként adott ajándék, nem pedig a bizonytalan íróhang mankója. A legfontosabb lépés a pályán a &quo;nagy formátum”, A Könnymutatványosok legendája megszületéséhez – írnám, de kár így keresni a helyét e könyvecskének: úgyis szakít magának. Helyet is, figyelmet is.