Kelj fel és járj

&quo;Az ódon, súlyos tölgyfakapu alján két arasznyi rácsozatvolt. Tudtam, mért van ott ez a rácsozat. Néhány éve nyár idején híre futott acsaládban, hogy rettenetes felhőszakadás volt itt Egerben, a dombokról lezúdulóvíz hátulról, a kerteken keresztül betört a ház udvarába, a félig kinyílt kaputbehajtotta, iszappal eltömte az alját, és hihetetlen gyorsasággal emelkedett azU alakú épület gátjában. Felszaladt a folyosóra, beáradt a földszintilakásokba, és hátára kapta a bútorokat. Márta nénémet, aki akkor majdnem bénánfeküdt, felemelte az ágybetéttel együtt. Mivel az idős hölgy délutáni álmátbetett spaletták mögött aludta, ebben a szobában legjobban megrekedt a víz. Különöstutajával a megrémült asszony már-már a mennyezetet közelítette, midőn aszomszéd szobában, ahol is a spaletták nem voltak betéve, végre átszakította avíznyomás az ablaktáblákat, s akkor az ágybetét ismét süllyedni kezdett, olyantörvények szerint, ahogy vízi lépcsőkön a hajókat emelik át bizonyos csatornákbóla nyílt vizekre. Később természetesen megérkeztek a tűzoltók, betörték a nehézkapu alsó részét, a vizet kirekesztették az udvarból, aztán a nyitottkonyhaablakon, ahol tulajdonképpen a víz is behatolt, bemásztak Márta lakásába,még mielőtt egyetlen leánya, a jóságos Vali hazaérkezett volna hivatalából…”