A tűzpiros üveggömb

Kabai Erzsi sudár növésű, szép lány,szőke haja vörösbe játszik, keskeny metszésű szemének pillantását nehézelfeledni. Nevetése magával ragadja a leányszállás legmogorvább lakóit is, haszomorú, nyomasztó csend ül a sokágyas szobán. Amióta eszmél, apátlan-anyátlanárva, a háború utáni években idegenek közt hányódott. Csak néha bukkannak felálmaiban a gyerekkori emlékek, arcok, hangok, színek, amelyek sosem állnakössze egységes egésszé, hogy megfejtsék származása titkát. Egy kertes házraemlékszik – mellette különös, piros vizű tó – s egy fiúra, akit gyerekkorábankimondhatatlanul szeretett, de azt, hogy hol lehet ez a ház a piros vizű tóval,és ki volt az a fiú – azt nem tudja Kabai Erzsébet. Sok minden történik ThuryZsuzsa kitűnő regényében, sok véletlen játszik közre, és sok félreértés oldódikmeg, míg egy tavaszi vasárnapon ugyanaz a fiú kézen fogja Erzsit, hogyelvezesse abba az álombeli házba, ahol fellelheti elveszett gyermekkorát ésjövendő boldogságát.